
Régóta téma már a Havas-féle beszólás. Amikor két közszereplő Urat arra kért fel, hogy ássanak latrinát. Tudjátok Hepatitis, sok beteg kisgyerek, és mindez a meleg, a csatornázatlanság és a kerti budik hiánya miatt. Eleve azon lehidaltam, hogy 2007-ben Magyarországon még van olyan hely, ahol még kerti budi sincsen, ez egészen valószínűtlen. Ez felveti már az emberek és az állatok közti különbség kérdését is. Senki számára nem titok, hogy hazánkban sok-sok ember segélyekből él.
Ezt nézzük meg ezen a konkrét példán keresztül. Szóval sírnak, hogy nincs lóvé csatornára, pedig büdös van, meg terjednek a betegségek. Nem vagyok ugyan szakértője a dolognak, de úgy gondolom, hogy kerti budit különösebb költségek nélkül is ki lehet ásni. Felmerül bennem, hogy lehet valaki ennyire igénytelen, hogy saját maga alá szarik és annyira munkaundora van, hogy ennyit sem képes megtenni. Nem ér rá? Sürgető kártyaparti van a falu kocsmájában? Nincs alkalma ásni miközben az én általam befizetett adóból finanszírozott segélyét issza el?
Hogy lehet, hogy egy olyan helyen, ahol mindenki munkanélküli, nem dolgoznak, ha adódik valami alkalmi? Úgy lehet, hogy nem éri meg. Kényelmesebb felvenni a segélyt, mint dolgozni. Mi a fasznak dolgozni, ha automatikusan jön a lé? El kéne gondolkodni azon, hogy nem kéne-e lejjebb vinni a segélyeket, hogy megérje dolgozni. Most biztos páran azt gondoljátok, hogy jaj, dehát oly kevés az a pénz. Meglehet! DE egy olyan "embernek", akinek az igényszintje olyan, hogy megfelel a saját maga alá történő szarás, annak az a segély egy vagyon. Mellesleg még a kutya is kapar kettőt miután szarik.
Te, kedves olvasó miért dolgozol? Miért nem lenne elég a segély. Mert nagyobbak az igényeid. Miért akarsz lakásban lakni? Mert nem lenne jó egy omladozó viskóban. Miért akarod angol vécében intézni a dolgaidat? Mert nem jó a bokorban.
Ugye ugye büdös a munka is. Nade az Én adóforintjaimból csatornát építeni, meg angolvécét az már tetszene, mi??? Hát a lónak a hatalmas nagy nemi szervét, azt!

2 megjegyzés:
Értem, és (bár még nem dolgozom) átérezni vélem a problémádat. Ennek ellenére kicsit falsnak érzem azt a felvetésed, hogy miért ne csökkentenénk a nekik szánt pénzt. Oké, oké, értem én, hogy a keresők pénzét(így a Tiédet is) osztják szét ezek között az emberek között. De ahogy Te is írtad, hogy ez egy hozzállásbeli probléma. Nem akarnak dolgozni, nem akarnak előrelépni sehova. Jó ez így nekik, csak ne kelljen csinálni semmit, hagyják őket békén. (Persze, nem mindenkire igaz ez, de a tartósan munkanélküliek egy részére igen.)
Ha csökkented, akkor csak az életszínvonalát csökkented, nem sarkalod munkára. Ha apuka (ahogyan írtad) iszogat, akkor iszogat továbbra is, legfeljebb (talán) kevesebbet, de kevesebb maradhat a gyerkőcre, anyukára.
A másik, hogy mennyivel csökkentenéd mégis? Felére? Miért a felére? Vagy ne adjunk nekik semmit? Fityisz?
(A mindenkori ellenzék láthatatlan kara emelkedne ki a háttérben ekkor és énekelné dalát, hogy: ) Az államnak vannak bizonyos feladatai, amiket mindenképpen el kell látnia. Ez például a nehéz helyzetben lévő állampolgáárainak ellátása. Jelenleg Magyarországon (és persze sok helyen máshol) nem IQ-ra adják a szavazati jogot és az állampolgárságot. Így kénytelen-kelletlen nekik is kijár ez. Vagyis gondoskodnia kell róluk.
Mondhatnánk, hogy oké, de akkor se adjunk nekik pénzt, mert nem tudjuk, mire költik. Akkor úgy lehetne megoldani, hogy központilag szervezve egy ellátórendszert létrehozni, mozgókocsival, stb. Ehhez viszont logisztika kell (kocsi, sofőr, tervezés, stb), aki ezt felügyeli, hogy ne legyen visszaélés, és persze, aki egész nap járja a vidéket, hogy kiossza, amiről azt gondoljuk, hogy kell nekik az alapvető élethez. És, gondolom érzed, hogy ez is pénzbe kerül. Sokba. Többe, mint amennyibe most egy ilyen segély fáj. (Akinek van erre kialakított infrastruktrúrája az Magyar Katolikus Egyház, de velük szemben fenntartásaim vannak, hogy nem vallási köntösbe adnák-e át ezt a kenyeret, már pedig ma még éé az állam és az egyház elválasztásának elve.)
A másik kérdés, hogy mi az az állapot, amikortól úgy kell vélnie az államnak, hogy nem tudja a segélyből megoldani a saját ellátását és mint valami virtuális napközibe kell terelnie ezen állampolgárait. Mindenki egyből? Vagy egy teszt alapján? És mondjuk csak azt az egy embert, ha ő okozza a gondot adott esetben a családban?
Mi az a kritérium, ami alapján meg kell vonnunk egy adott embernek az önrendelkezéshez való (azt hiszem alkotmányos) jogát?
Ha pedig szubjektív ez, akkor kinek a szubjektuma?
Értem, hogy bassza a csőröd (talán lehet itt ilyet írni...), de tudsz jobbat mondani? Én nem. De én sem értek hozzá.
fityo
Fityó!
Nem mondom, hogy értem, de jó, amit írtál. Megoldást viszont találni kell mert lassan többszöröse lesz a maga alá szaró réteg annak, mint aminek az adójából mindezt finanszírozni lehetne. Ahhoz meg már nem kell matek doktori, hogy lássuk, ez nem fog menni. Sőt már most sem megy.
Megjegyzés küldése